- KIDERÜLT!! MI VAGYUNK A MEGOLDÁS!!

Mozgáshiány, elhízás és stressz – a magyarokat is súlyosan érinti a bezártság

Csúcsforma Fitness: 6726 Szeged, Szőregi út 80., Szeged NOVA
Kérdezz/Jelentkezz be edzésre!
Aktuális
10.08
Nálunk járt a Rádió88
Nálunk járt a Rádió88
Szeptember 5-én megtartottuk nyílt napunkat, melyben közreműködött a ...
10.12
2020 fitnesz trendjei
2020 fitnesz trendjei
Ismerkedj meg az idei év legnépszerűbb fitnesz trendjeivel...
01.27
Van-e szükség megelőző vizsgálatokra, állapotfelmérésre?
Van-e szükség megelőző vizsgálatokra, állapotfelmérésre?
Miből áll egy állapotfelmérés...
06.09
KIDERÜLT!! MI VAGYUNK A MEGOLDÁS!!
KIDERÜLT!! MI VAGYUNK A MEGOLDÁS!!
Mozgáshiány, elhízás és stressz – a magyarokat is súlyosan érinti a bezártság

 A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ 2021 tavaszán online felmérést végzett a felnőtt lakosság körében a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetsége (MAFORSZ) és a WEBBeteg közreműködésével. Arra a kérdésre keresték a választ, hogy miként hatott a több mint egyéves bezártság a lakosság étkezéssel, illetve testmozgással kapcsolatos szokásaira, valamint mentális egészségére.  A nem reprezentatív kutatás 2021. április 26. és május 7. között zajlott online formában, a kérdőívet 3459 ember töltötte ki. A megkérdezettek 21 százaléka a járvány kitörése óta egészségtelenebbül táplálkozik, minden harmadik ember többet nassol, és a válaszadók 42 százalékának nőtt a testsúlya az elmúlt hónapok során. A testmozgással kapcsolatos szokások szintén jelentősen változtak, minden második megkérdezett számol be arról, hogy kevesebbet mozog, és 63 százalékuk érzi stresszesebbnek a mindennapokat a karantén kezdete óta eltelt időszakban.

A karantén ugyan valóban lassította a vírus terjedését, ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül negatív hatásai mellett sem. A vendéglátóhelyek, fitnesstermek és más nyilvános helyek bezárása, illetve az otthoni munkavégzés erőteljesen befolyásolta étkezési szokásainkat és fizikai aktivitásunkat, a szociális izoláció pedig mentális egészségünket érinti súlyosan.

Az orvostudomány már a járvány kitörése óta vizsgálja a kérdést, hogyan hatottak a korlátozások az emberek általános egészségére. Több nemzetközi kutatás is felmérte a táplálkozással, illetve a fizikai aktivitással kapcsolatos szokások átalakulását, valamint a járvány mentális egészségünkre gyakorolt hatását, ugyanakkor nagy mintán végzett hazai kutatásból származó adatok mostanáig nem álltak rendelkezésre.

A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ május 11-én publikált, 3459 fős felmérésének eredményei egyértelműen összecsengenek a nemzetközi tapasztalatokkal* (zárójelben a nemzetközi adatok láthatóak):

·         a kutatásban résztvevő magyar felnőttek közel 21 százaléka (36 százalék) érzi úgy, hogy a korlátozások kezdete óta egészségtelenebbül étkezik, 35 százalékuk (43 százalék) pedig jóval többet nassol

·         közel 42 százalékuk (28 százalék) testsúlya nőtt az elmúlt hónapokban

·         38 százalékuk (44 százalék) panaszkodik arról, hogy rosszabbul alszik, 63 százalékuk pedig arról számol be, hogy jóval feszültebb, mint a világjárvány kitörése előtt 

·         a megkérdezettek fele még annál is kevesebb időt szánt testmozgásra, mint amennyit a járvány kitörése előtt. A sportolási hajlandóság korábban is alacsony volt, a válaszadók mindössze 50 százaléka fordított annyi időt (minimum heti 2,5 órát) testmozgásra, amennyit a WHO (World Health Organization) javasol.  Az adatok a járvány ideje alatt tovább romlottak, a heti 2,5 óránál kevesebbet sportolók aránya összességében 7 százalékkal, 50-ről 57 százalékra nőtt, ha azonban a testmozgást egyáltalán nem végzőket is megvizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy számuk szinte megduplázódott, azok aránya, akik egyáltalán nem mozognak, 11 százalékról 20 százalékra emelkedett.

Az eredményekből egyértelműen látható, hogy a világszerte tapasztaltakhoz hasonlóan a hazai lakosság fizikai aktivitása is jelentősen visszaesett a járvány kitörése óta. „A mozgáshiány drámai változásokat indít el az emberi testben. Ha nem mozgunk rendszeresen, a porcok nem jutnak tápanyaghoz, azaz sorvadni, kopni kezdenek.  A mozgáshiány a degeneratív megbetegedések –  porckopás, porckorong ellapulás, porckorongsérvsérv –  egyik legfőbb oka.” - mondta Feövenyessy Krisztina mozgásterapeuta, okl. rehabilitációs szakember, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia, illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ vezetője.

Szintén a járványhoz, illetve a bezártsághoz köthető a lakosság testsúlyának, illetve stressz-szintjének jelentős növekedése is.  „A túlsúly és a mentális problémák az inaktivitáshoz hasonlóan károsítják a mozgásszerveket.  A túlsúly épp olyan, mint ha napi 24 órán át magunkon hordoznánk egy nehéz hátizsákot. Minden egyes ízületet folyamatosan összenyomva tart, így felgyorsítja a kopásos folyamatokat. A stressz pedig még tovább súlyosbítja a helyzetet. Stressz hatására ugyanis izmaink reflexesen megfeszülnek, kötőszövetünk összezsugorodik. A feszes, zsugorodott lágyrészek a túlsúlyhoz hasonlóan összepréselik az ízületeket és szintén jelentősen hozzájárulnak a kopásos folyamatok felgyorsulásához.” – fogalmazott a szakember.

Összességében tehát a járványhoz, a bezártsághoz köthető folyamatok/tendenciák mind hozzájárulhatnak a mozgásszervi panaszok, betegségek kialakulásához, vagy azok súlyosbodásához. Valószínűleg nem véletlen, hogy az utóbbi hónapokban drámaian megnőtt a mozgásszervi rendelők forgalma. „Azt tapasztaljuk, hogy egyre többen fordulnak hozzánk nyak-, derék-, térd- és csípőproblémákkal” – mondta Feövenyessy Krisztina. „Sajnos a legtöbben meg vannak győződve arról, hogy a mozgásszervi problémák öröklődnek. Ez a tévhit azt eredményezi, hogy passzívvá válnak, nem vállalnak felelősséget saját testükért, és problémáikra kívülről, az orvostudománytól várják a megoldást. A valóságban azonban a mozgásszervi panaszok több mint 90 százaléka életmód eredetű, a mozgás hiánya, a túlsúly és a stressz okozza ezek kialakulását. Az életmód eredetű problémák sem gyógyszerrel, sem műtéttel nem gyógyíthatóak, csakis az életmód megváltoztatása hozhat valódi és tartós eredményt.” – fogalmazott a szakember. Minimálisan napi 30 percnyi, ideális esetben 1 órányi dedikált testmozgásra lenne szükségünk ahhoz, hogy gerincünk és ízületeink egészségét megőrizzük.  Az időhiány vagy a megfertőződéstől való félelem nem lehet kifogás! Bár nem mindenki szeret vagy tud edzőterembe járni, a mindennapos séta, kirándulás, kocogás vagy akár az otthoni átmozgató torna bárki számára könnyedén és biztonsággal elérhető.” – tette hozzá.

További információk:

Feövenyessy Krisztina
Feövenyessy Medical Fitness Akadémia és Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ
krisztina.feovenyessy@fmfa.hu
06 30 622 6552

*A hivatkozott nemzetközi kutatás itt elérhető: Flanagan EW et al. The Impact of COVID-19 Stay-At-Home Orders on Health Behaviors in Adults. Obesity (Silver Spring). 2021 Feb;29(2):438-445.(https://pubmed.ncbi.nlm.nih.gov/33043562/